2013. február 19., kedd

12.I'm just crying

12.I'm just crying

A kép most nem nagyon tükrözi a rész a hangulatát, de annyira édes! Úgy éreztem muszáj megosztanom veletek..:D Jó olvasást!:)


Miközben énekelt végig a szemembe nézett, ezzel még több érzelmet kiváltva belőlem. Már-már úgy érzetem elrepülök. Annyira jól éreztem magam Zaynnel, teljesen fellángoltam mellette. Befejezte a dalt és vissza sétáltunk az asztalunkhoz. Leültünk és pár perc múlva egy magas, középkorú férfi sétált oda hozzánk. Barna, tüsire vágott haja volt és mélyzöld szeme. Elegáns ruhát viselt és egy jegyzettömb volt nála. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy Ő a pincér.
-Jó estét hölgyem és uram-köszöntött minket-mit óhajtanak?-beszédstílusán magamban nevetni kezdtem. Sosem voltam még ilyen puccos étteremben, és nem volt szerencsém ezidáig ilyen emberekkel találkoznom.
Zayn felemelt az étlapot és lapozgatni kezdte. Gyors volt, pár pillanat múlva már dönteni is tudott. Felnézett a kis könyvből és rám nézett.
-A hölgynek egy..-kérdőn rám nézett. Vettem az a adást és ledaráltam a férfinak, hogy mit kérek. Csirkesalátát rendeltem.
-Én rántott csirkemellet szeretnék-felelte Zayn.
-Rántott csirkemell-ismételte a pincér és felfirkantotta a papírra-köretnek rizst vagy krumplit hozhatok önnek?
-Krumplit szeretnék. Italnak pedig két pohár vörösbort-mosolygott egyet Zayn. A pincér biccentett és elment.
-Nem iszom alkoholt-néztem Zayn szemébe.
-A bor szinte nem is az..finom és nem fog ártani neked-kacsintott rám.
A rendelésünk körülbelül tíz perc múlva megérkezett. A pincér lerakta elénk a vacsorát, mi pedig enni kezdtünk.
-Hmm..milyen gyors itt a kiszolgálás-jegyeztem meg.
-Általában nem. De én vagyok Zayn Malik. Ha rólam van szó minden gyorsan megy-mondta Zayn és mind a ketten nevetni kezdtünk. Bevallom a bor tényleg finom volt, viszont bőven elég volt belőle nekem egy pohár. Zayn viszont szinte percenként rendelt újabb adagokat magának.
-Biztos nem kérsz még?-kérdezte, szinte megszakadva a nevetéstől. Na igen, kicsit megártott neki az alkohol.
-Zayn, mind a ketten végeztünk már az evéssel. Szerintem mennünk kéne-mondtam és megragadtam a karját. Nehezen kivonszoltam az étteremből. Előtte még elintéztem a számlát, megköszöntem az ételt és elbúcsúztam az étterem tulajdonosától.
-Húúú, bocsi-büfögött egyet Zayn-teljesen józan vagyok, most már mehetünk szívem-mondta teljesen komolyan. Ha nem ismerném el is hittem volna amit mond, de már elég jól ismertem ahhoz, hogy tudjam Ő nem használja a "szívem" szót. És amúgy is eléggé becsiccsentett, ami nem múlik el egy fél óra alatt..
-Hát persze Zayn-nevettem-nekem még nincs meg a jogsim, Te pedig nem vezethetsz. Jobb lesz a hívok egy taxit-elvettem a táskámat Zayntől és előkotortam a mobilomat. Már kezdtem tárcsázni a Taxi Szolgálat telefonszámát amikor Zayn megállította a gombokat szaporán nyomkodó ujjaimat.
-Nem kell! Hívd fel a fiúkat, ők biztos haza szállítanak minket-vetette fel az ötletet.
-Nincs meg a számuk-húztam el a számat.
-Itt az én telefonom, keresd meg ezen..-adta oda az iphone-ját. Felhívtam mind a négy fiút, de sajnos egyikőjük sem vette fel.
-Hát akkor marad a taxi-mondta Zayn. Közelebb jött hozzám és megcsókolt. Nagyon jól esett, mintha most tette volna meg először. Szorosan magamhoz öleltem. Felhívtam a taxisokat. Közben besötétedett és Zaynnel kint ácsorogtunk az étterem előtt. Elütöttük az időt, nagyon lefoglaltuk egymást, a szokásos dolgokkal amiket egy szerelmes pár általában csinálni szokott.. Csókunkból hosszas duda szó ébresztett fel mindkettőnket.
Hátrafordultam és egy sárga autóval találtam szemben magam A taxi volt az. Zaynnel gyorsan beszálltunk  Hangosan becsapta maga mögött az ajtót és rám vetette magát. Eltoltam magamtól, mert nem szeretem ha az emberek közönség előtt falják egymást.
-Zayn...ezt ne itt...-dadogtam zavaromban.
-Khm-köhintett egyet a taxisofőr és egy gyors pillantást vetett ránk a visszapillantó tükörből-elmondanák nekem a címet ahová menni készülnek?-kérdezte kissé idegesen,Ujjaival a kormánykeréken dobolva.
Már nyitottam a számat, hogy válaszoljak, de Zayn megelőzött. Meglepődtem, mert az ő címét diktálta be a taxisnak. Rám nézett és óriási vigyor jelent meg az arcán:
-Hozzám megyünk, baby!-mondta és megint nekem dőlt. Úgy, mint az előbb, most is eltoltam magamtól. Erre ő már kérdőn nézett rám:
-Valami baj van?
-Igen Zayn! Nem vagy magadnál..szóval jelen helyzetben ne tegyél semmi olyasmit, amit megbánnál..most szépen haza visz téged a taxi. Onnan én is haza megyek. És miután vettél egy hideg zuhanyt és rendesen kialudtad magad, holnap reggel beszélhetünk-mondtam neki. Kicsit kioktattam, mert azt mondta lég tanárnénisen magyarázok.

-Megérkeztünk-törte meg a csendet fél óra múlva a taxis férfi. Zayn kifizette a fuvart, aztán bement a házba. Megszorította a kezem és engem is magával húzott. 
Végül is..még csak 8 óra van..maradhatok nála még 1-2 órácskát, hisz bajom nem lehet.-gondoltam magamban.
Zayn megint nekem esett és most engedtem is neki. Már zárt falak között vagyunk, itt úgysem lát senki. Lassan magához húzott és megcsókolt. Ajkaival egyre lejjebb haladt és már a nyakamat puszilgatta. Nagy kezeivel selymes hajamba túrt,én is ugyan ezt tettem vele. Percekig végeztük ezt a tevékenységet. Ő azonban kezdett bedurvulni. Egyre hevesebben csókolt, kezei a pólóm alá kúsztak. Letépte rólam a pólóm, és abban a pillanatban, ahogy a ruhadarab megvált tőlem, elhúzódtam Zayntől. 

-Ne, Brenda gyere vissza, nem lesz semmi baj-mondta Zayn.
Felkaptam a pólómat a földről és vissza vettem magamra.
-Zayn, nekünk ezt nem kéne...te részeg vagy én meg még csak 16 éves vagyok..Már az elején nem szabadott volna ennyit engednem neked..sa-sajnálom csak..
-Csss-helyezte rá mutató ujját a számra-tudom hogy akarod-hajolt felém és ajkával a fülem mögötti érzékeny részt csókolgatta.

-Nem, Zayn! És te sem akarod, mert az sem tudod mit beszélsz!-kezdtem kicsit hangosabban beszélni, de nem akartam kiabálni. Vele nem.
Elkezdtem hátrálni, kis lépéseket tenni hátrafelé. Zayn arcát fürkésztem, de nem tudtam róla leolvasni mire gondol. Megint közelebb lépett hozzám és megfogta két karomat. Erősen megszorította és nagy erővel neki tolt a falnak.
-Szeretlek Brenda-ordította dühösen. Annyira szorította a két alkaromat, hogy már vörösre színeződtek. Fejem olyan nagy erővel csapódott a falba, hogy már fájt. Nagyon megijedtem, még sosem láttam ilyennek. Könnyek szöktek a szemembe. Szörnyű, hogy az alkohol mit képes egy ilyen normális,jó akaratú emberből csinálni.
-Za-za-zayn...-motyogtam és leakartam állítani, de hevesen megcsókolt. Most nem tudtam viszonozni, mert már szinte bőgtem és egy segítség félét kiáltottam. A nappaliban hirtelen felvillant a lámpa és fény lepte be a szobát. Ekkor vettem észre, hogy én még soha nem jártam itt. Pedig Zayn házát már igen is jól ismertem.. A nappali másik végéből két döbbent arc nézett ránk:Louis és Eleanor aggodalmat,meglepődést és ijedtséget tükröző arca.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése