4. Köszönöm!

Nem ismertem azt a személyt, aki felkapcsolta a villanyt, de nagyon hálás voltam neki, mert az életemet mentette meg. A magas, sötét hajú fiú amint megláttam Michael kezében a kést, egyből kicsavarta és leütötte. Minden olyan gyorsan történt. A biztonságiak egy szempillantás alatt ott termettek. Az agyam nem bírta követni az eseménysorozatot. A szobába-ami mellesleg egy öltöző volt-egyre több ismeretlen ember szállingózott be. Minden arc rám szegeződött és aggodalommal teli hangon kérdezgettek az állapotomról.
A rendőrség elvitte azt a férget, és reménykedtem benne , hogy le is csukják. A barátnőimet azonban nem láttam sehol és a megmentőm is eltűnt. Az emberek elmentek és egyedül maradtam az öltözőben. Leültem a kivilágított tükörrel szemben lévő székre és gondolkodni kezdtem, amikor hirtelen bevágódott az ajtó és Miranda esdekelt be rajta.
-Jajj, Brenda én annyira sajnálom..Hinnem kellett volna neked kezdettől fogva-könnyei végig folytak az arcán és sírni kezdett.-Ugye nem esett bajod?
-Nem a Te hibád...ő egy állat-öleltem meg barátnőmet, fejemet a vállára hajtottam.-Egy karcolás sincs rajtam, ne aggódj.-Hatalmas szerencsém volt, mert...-nem fejeztem be a mondatot.Amint felemeltem a fejem megmentőm gyönyörű barna szemei meredtek az enyémre.
-Jól vagy?-kérdezte tőlem az iszonyatosan jóképű srác.
-I-i-i-igen-makogtam össze-vissza. A látványától teljesen elvesztettem a fonalat. A magas, fekete hajú fiú után négy másik jövevény jött be az ajtón. Meg kell hagynom, ők sem néztek ki rosszabbul. Én viszont nem tudtam már erre koncentrálni. Éreztem, hogy egész testemmel remegni kezdek. Most fogtam fel igazán mi törtnét velem. A fiú (akinek még a nevét sem tudom) szörnyű dolgoktól védett meg.
-Kö-kö-köszönök mindent-ennyit tudtam kinyögni.-Az életemet mentetted meg.
-Mondanám, hogy semmiség, de egy gyönyörű lány életéről volt szó, ami nem mindegy-próbálta oldani a feszültségemet és rám mosolygott. Nekem pedig abban a pillanatban elállt a lélegzetem. Akkor kerültem igaz sokkos állapotba.
-Egyébként Brendának hívnak...-mutatkoztam be-Elárulnád Te is a nevedet? Ha majd pár év múlva visszagondolok életem egyik hősére, legalább a nevét tudjam-ez elég érdekesen hangzott. Tényleg ezt mondtam volna. A névtelen hős furcsa grimaszt vágott aztán elnevette magát.
-Zayn. Zayn Maliknek hívnak. De csak azért mondom, mert illendő bemutatkozni. Egyébként meg lehetséges, hogy sokkot kaptál-nevetett ki.
-Ez miért is olyan vicces?-érdeklődtem Zayntől. Most már tudom a nevét legalább. Elég furának találtam, amiért kinevetett. Mintha az ő nevét mindenkinek tudnia kéne.. A pasinak van egy kis egó-túltengése.
Ekkor rápillantottam a barátnőmre, aki eddig a karomat bökdöste szüntelenül. Szeméből meglepődöttség tükröződött.
-Ők nem akárkik...Brenda a világ leghíresebb fiúbandájával vagyunk együtt egy öt négyzet-centiméternyi helységben-súgta oda nekem-a One Direction-nel!
-Mi az a One Direction..Te arra a One Direction-re gondolsz amit Lena ma reggel hallgatott?-kérdeztem Mirandát, de a mondani valóm túl hangosra sikeredett. Mind az öt leesett állal nézett rám.
-Te nem tudtad, hogy mi kik vagyunk?-kérdezte tőlem a göndör hajú, zöld szemű bandatag. Minden szót külön kihangsúlyozott.
-De izéé.. a húgom hallgatja a számaitokat, de még e neveteket sem tudom-közöltem vele. Kissé kényelmetlenül éreztem magam.
-Egy sikoltozó lánnyal kevesebb-mosolygott rám az alacsony termetű. szőke fiú.- Az én nevem Niall, az a bozontos Harry, a nyakán óriási folttal rendelkezőt Liamnek, azt a csíkos pólós nagy gyereket pedig Louisnak hívják.-Lottie időközben megérkezett és végig vihorázta  a jelenetünket. Árgus tekintettel mérte végig Niallt, az ír srácot. Ezt onnan tudtam, hogy Niall mindenről részletesen beszámolt és egy rajongói oldalt is mutatott nekem a telefonján. Az egészet átböngészem Lottie-val. Mirandát hazavitték a szülei. Az enyémek még nem jöttek értem és a hírt és telefonon közöltem velük. Üzleti úton vannak egy hétig, így nem fogunk személyesen találkozni egy ideig. Nagy mázlim volt, mert sikerült megnyugtatnom őket és nem indultak el Spanyolországból hozzám.
-Tanulmányozd át egy kicsit.. Ha legközelebb találkozunk, egy kicsit tájékozottabb legyél-kacsintott rám Zayn, mikor már a kocsijukhoz sétáltunk kifelé a helyszínről. Arról a helyről, ahova soha nem szeretnék visszamenni a történtek után. Egyetlen egy dolog volt jónak nevezhető ebben a mai napban. Találkozhattam ezzel a nagyszerű fiúval. Kint már beesteledett. A hátsókijáraton mentünk ki, három nagydarab iztonságiőr kíséretében. Niall, Harry és Louis elköszöntek tőlünk. Beszálltak egy fekete Audiba és elhajtottak.
-Gyorsan elhúzták a csíkot-mondtam. Zayn, Liam és Lottie elnevették magukat. Kint ácsorogtunk és beszélgettünk. Én már kezdtem egy kicsit fázni, mert a levegő nagyon lehűlt.
-Ki kell, hogy pihenjék magukat, ma este csajozni fognak-mondta Zayn és rám pillantott. Elvesztem lélegzetelállító tekintetében. Elkaptam a fejem még mielőtt elájultam volna.
-És te mit csinálsz ma Liam?-tettem fel a kérdést a Lottival cseverésző fiúnak.
-Ma a barátnőmmel töltöm az estét..Tudjátok ma ünnepeljük az első évfordulónkat.-hangjából őszinte boldogság csengett.
-Ez nagyszerű, jó szórakozást-néztem Liam szemébe-és Gratulálok!-mosolyogtam egyet hozzá.
-Köszi-mondta. A levegő annyira lehűlt, hogy már a lehelethét is látni lehetett.-Szerintem induljunk mi is. Brenda te menj Zaynnel, én pedig hazaviszem Lottie-t.
-Okés...-Lottie-val elköszöntünk és külön utakra tértünk. Zayn és Liam kocsija a parkoló két végében állt.
-És a te barátnőd hogy van?-kérdeztem Zayn-t míg előkereste a kocsi. Gondoltam, egy ilyen kedves, aranyos és helyes fiú már nem lehet szingli.
-Ömmm...nekem most nincs-válaszolta komoly arckifejezéssel. Megkerülte az autót és betessékelt az autóba. Mikor ujjai az enyémhez értek kirázott a hideg. Persze jó értelemben, és ennek nem a mínusz tíz fok volt az oka. Beindította a motort és elindultunk. Bekapcsolta a rádiót, hogy legyen egy kis alapzaj.
-És neked hogy megy a..-nem tudta mit kérdezzen, lelkesen keresgélte a szavakat.
- A suli?-mondtam és nagy vigyort jelentettem meg a fejemen.-16 éves vagyok, és mostanában nagyon jól megy a középiskola.
-Ááá értem-bólogatott-És meddig tart a tanítás.
-Ez a hét volt az utolsó..Elvileg elkezdődött a nyári szünetem. Bár elég hideg van..
-Ilyen a londoni időjárás, hozzá kell szokni. Egyébként mióta élsz itt? Mert a kiejtésedből valamilyen akcentusra tudnék következtetni... csak nem tudom melyik nyelvre hasonlít.
-Születésem óta itt élek-elmosolyodtam-de magyar származású vagyok. Otthon magyarul beszélünk egymással.
-Áhhh a magyarok-itt elröhögte magát és csóválni kezdte a fejét. Gúnyos vigyor jelent meg tündéri arcán.