6.Az igazgatónál

Ma kilenckor kezdőzött az osztálybuli a suliban. Lottie már akkor nálunk volt, amikor még fel sem keltem. Inez néni keltett, hogy vendégünk jött. Felkeltem, összekaptam magamat és lerohantam  konyhába a barátnőmhöz. Kettesével szedtem a lépcsőfokokat. Nem kellett volna, mert valamibe beleütközött a lábam és szépen legurultam a lépcsőről. Szerencsére nem esett nagyobb bajom, pár horzsolással megúsztam.
-Szia!-vigyorogtam a konyhaszéken ücsörgő szőke hajú lánynak. Hosszú egyenes szőke haját most egy vastag fazonú kék hajpánttal fogta hátra.
-Hali! Mi van ma veled, olyan túlpörgötten vidámnak tűnsz-imádom, ahogy túloz.
-Majd mesélek csak menjünk mert elkésünk-válaszoltam. Lotti felpattant a székről, felvette a pulcsiját és már indultunk is. Gyalog mentünk, hisz nem lakom messze az iskolától. Szokatlanul meleg, napfényes idő volt most odakint. London egyszerűen kiszámíthatatlan , de én így szeretem. Lottival sokat cseverésztünk, de Miranda hiányzott a társaságunkból. Ő a szüleivel elutazott Európába kikapcsolódni. Neki sokkal nagyobb sebeket kell begyógyítani mint, nekem. Őt bántották a legjobban és lehető legrosszabb helyen: a lelkében.
-Naa mond már mi volt-nyafogott Lottie, ezzel kizökkentve ámuldozásomból.
-Mi történhetett volna, Lottie? Zayn hazavitt. Kész,pont. Itt a történet véget ér.
-Akkor miért vagy ilyen happy ma?-kérdezte vigyorogva.
-Téged már az is zavar, ha egyszer ok nélkül jól érzem magam-cukkoltam tovább.
-Nem, de ez most nem ok nélkül van-nézett rajtam végig.
-Hááát lehetséges, hogy most igazad van-Lottie kitűnő ember ismerő. Rögtön észre veszi, ha van velem valami. És bevallom, most tényleg nagyon jól éreztem magam. A történtek után  megkedveltem Zaynt.-Ömmm, én nekem....azt hiszem..Zayn.....az van, hogy....tetszik-böktem ki végül.
-Húú az én drága barátnőmnek tetszik egy fiú! 16 évesen....Haladunk csajszi!-bokszolt belém. Na igen...A fiúk terén ezidáig nem volt túl nagy szerencsém. Főleg Lottie mellett nem. A hosszú szőke hajával és kék szemével csak úgy falta a fiúkat..És a természet is kedves volt hozzá...
-Na akadj le a témáról. Csak azt mondtam szerintem helyes..
-De édes vagy, ahogy elpirultál-idegesített tovább.
Ballagtunk tovább a suliba és közbe Lottie kioktatását hallgattam. Nem volt túl kellemes és perverzségeivel sem kímélt. Az iskola kapuja előtt egy kicsit megtántorogtam. Nem csak a mi osztályunk, hanem az egész iskola összes diákja bent volt.
-Te, Lottie!-szóltam oda neki.
-Hmmm?!
-Biztos nincsen ma tanítás?-érdeklődtem tőle meglepetten.
-Nem, csak a felsőbb évesek koppintják az ötleteinek...szánalom-közölte velem a tényt.
-Ah, tényleg az-mondtam én is unottan.
A nyárváró buli elég jóra sikeredett. A zene maxon üvöltött és jó sokat táncoltunk. A partynkat a hangosbemondó szakította félbe.
-Brenda Young-ot az irodámba! Most azonnal!-hallottuk az igazgató hangját. Nincs tanítás, nem értettem miért kell az igazgatóiba mennem. Tudottammal ma Mr.Firstten ma nem is jött dolgozni.
-Húúúú-halottam az osztálytársaimat-Mit csináltál Brenda????-üvöltötték utánam amikor kiléptem a terem ajtaján. Remegő gyomorral mentem fel a harmadik emeletre. Ott volt ugyanis az igazgatói iroda. De nem csináltam semmit...és ha nem tettem semmi rosszat nincs okom félni, nem igaz? Amikor felértem az iroda szintjére mély levegőt vettem és bekopogtam a ajtón.
-Jöjjön csak be, Young kisasszony-halottam Mr.Firstten hangját. Már nyomtam volna le a kilincset amikor hirtelen kitárult előttem az ajtó. Zayn vigyori fejét láttam magam előtt.
-Meglepetééés!-üvöltötte. A másik négy bandatag, név szerint Niall, Louis, Liam és Harry pedig Mr.Firstten bőrkanapéján foglaltak helyet.
-Rendben, látom nekem már nincs itt több tenni valóm-mondta az igazgató-A lányaimnak azért vihetek haza autogramot és pár fotót?
-Hát persze-állt fel Louis. A fiúk aláírták az igazgató lányainak 'One Direction' nevű füzeteit, aztán csináltak pár képet.
-Köszönöm, uraim-mondta az igazgató és lazán kisétált az irodából. Én pedig szó nélkül figyeltem a jelentet.
-Ezt mégis, hogy? Úgy tudtam ma próbáltok...-mondtam megilletődve.
-Ja, nekünk próbánk van, szóval pattanás fiúk indulunk!-tapsolt kettőt Liam.
-Sziasztok! Jó szórakozást!-köszönt el Louis, Harry és Niall is, majd ők is elhagyták az irodát. Nem tudtam mi folyik itt. Kérdőn néztem az itt maradt fiúra:
-Ez mi volt?
-Találtam időpontot a tegnap megbeszélt találkozásunkra-mosolygott. Nem felejtette el amit tegnap megbeszéltünk. Sőt még az időpontra is emlékezett. Igazából nem beszéltünk meg semmi konkrétat úgy volt, hogy ez a mai is elmarad. Meglepetésként ért Zayn találkája. Utálom a meglepetéseket de ez nagyon is jól esett.
-Óóó..tetszik a helyszín-néztem körbe.
-Ehhh...-röhögött Zayn, miközben az állát dörzsölte-Ha nem gond én a városba akartalak elvinni ma..De maradhatunk itt is ha gondolod-játszotta magát. Olyan aranyos és figyelmes...
-Nem gond, és a megmentőmnek egyébként is szót kell fogadnom-válaszoltam hatalmas vigyorral a fejemen.
Zaynnel kimentünk az épületből és beszálltunk a kocsijába. Fél óra múlva hatalmas óriáskeréknél-a Lonodn Eye melletti kis parkolónál-szálltunk ki.
-Húúúú ilyen közelről még nagyobban tűnik-álmodoztam miután Zayn segített kiszállni a járműből.
-Voltál már rajta-kérdezte. Én csak bámultam őt. Eszméletlenül jól nézett ki. Haja össze-vissza állt, úgy mint a kockás inge. Fekete csőnadrág volt rajta, amihez fehér cipőt húzott fel.
-Őszinte legyek?-kérdeztem. Zayn bólintott egyet.-16 éve élek itt és, nem még soha életemben nem láttam olyan magasról a várost-mutattam fel az óriáskerékre amin a kapszulák lassan ereszkedtek le a Temze felé.
-Oké akkor most megnézzük-közölte velem.
-Komolyan?-kérdeztem és szerintem szemein csillogtak a csodálattól.
-Bizony. Úgy fogok ma veled viselkedni, mint egy vérbeli turistával-kacsintott rám.
-Azért annyira ne essünk túlzásba...!
Beálltunk a sorba és vártuk, hogy mi is beszállhassunk egy üvegkapszulába. Zayn szorosa állt mellettem, nehogy elvesszek a nagy tömegben. Kicsit kényelmetlenül éreztem magam. A szíven hevesen vert és valami mozgást éreztem a gyomromban. Csak remélni tudtam, hogy Ő ezt nem veszi észre rajtam. Mire helyet kaptunk már beesteledett. Igen, rengetegen voltak ma az óriáskeréknél.
-Áhh Zayn Malik!-üdvözölte őt egy biztonsági őr-A rajongók miatt maga egy külön fülkét kap..-rám nézett a nagydarab férfi és rám kacsintott. Hát ez nagyszerű. Zaynnel besétáltunk a hatalmas üvegkapszulába.
-Úgy látszik most sem látod majd  a teljes várost, de így kivilágítva még szebb-mondta.
-Igen, tényleg gyönyörű-Zayn egyre közelebb sétált mellém. Annyira közel, volt hogy már egymást súroltuk.
Megfogta a kezemet. Már ezt soknak találtam az első randin. Ha ezt egyáltalán nevezhetjük randinak..
De Zayn folytatta a műveletét. Másik kezét az arcomra helyezte. Lassan lehajolt hozzám és majdnem ajkon csókolt. Idejében elfordítottam a fejemet, így csak egy arcra puszi lett belőle. Elengedtem a kezét és elhúzódtam tőle.
-Ne, Zayn! Nekem ez túl korai-mondtam-Ne rontsuk el ezt a szép estét.
-Értem-fújta ki hossza a levegőt-Bocsánat én nem tudtam, te mit gondolsz erről-makogta zavartan.
-Felejtsük el-válaszoltam közömbösen-mi a következő úti cél?-érdeklődtem nagy lelkesedéssel. Reméltem, hogy nem vettem el a jó kedvét azzal amit az előbb tettem.